Jó olvasást. :))
-Akkor mit csináljunk?-kérdeztem megint, hátha valami olyat mond, amit szeretnék is csinálni. :)
...
-Menjünk kajálni valamit a konyhába.. -mondta, nekem pedig felcsillant a szemem, mert már tényleg éhes voltam, ezért egyből beleegyeztem.
-Oké, csinálok neked valami finomat.
Kimentem a konyhába, de hirtelen nem tudtam, hogy mi finomságot csináljak neki. Végül maradtam az egyszerű kaja mellett, amit nem igazán lehet elrontani. Főzés közben be-be kukucskáltam a nappaliba Emhez, és mivel láttam, hogy unatkozik, megkérdeztem tőle, mit csinál.
-Semmit, csak tv-zek.-mondta, kicsit unottan.
-És mit nézel?-kérdeztem, hátha elvonom a figyelmét az unalomtól.
-Semmit.-válaszolta. Megértettem. Mivel csak lapozgatott a csatornák között. Az egyik adón pont egy olyan film ment, amit nagyon szeretek.
-Ez jó!-szóltam -Szeretem ezt a filmet. -rám mosolygott, és hirtelen eszébe jutott, hogy vacsit csináltam.
-Mit készítettél?-nézett rám rejtelmesen.
-Csak egy egyszerű tojásrántottát, de úgy, ahogyan te szereted. -mosolyogtam, és adtam a homlokára egy puszit. Ezt szájra puszival köszönte meg.
-Imádlak! Te is kérsz?-kérdezte, én pedig elfogadtam ajánlatát.
-Persze!-és megettük. -Hogy ízlett?
-Isteni v olt!-mosolygott, majd megpuszilta azarcom.
-Egészségedre. -megcsókoltam.
Este körülbelül 10 óra lehetett, amikor teli hassal ledőltünk a kanapéra,hogy kipihenjük magunkat egy picit. Nem igazán jött össze, mivel hallottam valami zajt.
-Mi volt ez? -kérdeztem Em-től ijedten. Ő csak még ijedtebben rám nézett és ezt mondta, és hozzám bújt.
-Zayn, ne ijeszgess!
-Nem áll szándékomban. -mondtam őszintén.-Hallottad ezt?
-Igen..-mondja félve.-Zayn, én félek! -szorított még jobban.
-Ne félj, -próbáltam nyugtatni - szerintem csak a szél.. elég rossz idő van ma este. -Valaki kopogott. -mondta csukott szemmel, és összeszorított fogakkal.
-Na ez mostmár tényleg félelmetes.-adtam fel végül.
-Nézd meg ki az.-engedett el, és kicsit kitessékelt maga mellől.
-Nem merem.-vallottam be. Tényleg nagyon félelmetes volt. Emma feladta, és inkább ő ment megnézni. Kiment, de végül pár másodperc múlva sikítva tért vissza mellém és beugrott az ölembe.
-Mi történt Em?
-N..n...nem tudom- mondta dadogva- nézd meg, valaki áll az ajtóban.
-Hogy mi? -néztem elkerekedett szemekkel.
-Menj már!-utasított.
-Oké.-mondtam kicsit félve, és reszketve. Közben láttam, hogy Em a paplan alá bújva sír. Szegény. Kik azok az őrültek, akik ilyenkor kopognap?!
-Niall, Liam! -köszöntöttem őket megkönnyebbülve.- A frászt hoztátok ránk! Este 10 óra! Mit szeretnétek?-Vissza mentünk a nappaliba, ahol Emma még mindig a paplan alatt volt.
-Em, nyugi! csak Liam és Niall az.
-Mi?- nézett rájuk kipirosodott szemekkel.
-Igen..-mondtam.-Gyertek beljebb srácok.-majd kikapcsoltam a TV-t. Niall elkezte mondania valós okot, amiért idejöttek.
-Nami van veletek srácok?-kérdezte tettetett érdeklődéssel.-Láttalak titeket az újságban..-kezdte-azért jöttünk, és bocsi, hogy megijesztettünk benneteket. Nem direkt volt, csak szándékos. Na jó.. Tényleg nem akartunk. -fejezte be végül.
-Mit írtak rólunk?-esett le nekünk szinte egyszerre Emmával. Erre Liam válaszolt, kedves mosollyal.
-Azt, hogy Zayn megkérte a kezed.
-Höö.. -nézett rám. Hirtelen nem tudtam mit fog erre reagálni.
-Nem tudom..Niall! -szóltam neki- Pontosan mit is írtak?
-Én örülnék neki.-Tért el a témától Emma, majd megölelt és megcsókolt.
Liam kicsit csúnyán nézett ránk. Olyan apás. Előtte nem szabad ilyeneket csinálni. Van ez így. Niall megtörtöe a kínos csendet a csókunk után, majd elkezdte mondani, hogy mire emlékszik még a cikkből. Nagyészt csak ez maradt meg benne, hiszen ez a legfontosabb.
-Hát pontosan már nem tudom..-kezdte-devalami olyasmi, hogy sétáltatok a PArkban és egy kép van, ahol Zayn pont felkel térdelésből. Ezek a hülye paparazzók mindig kiszúrják azokat a pillanatokat, amiket ki tudnak belezni..-mondta kiakadva.-Hihetetlenek!
-Hogy mi?-Reagált Emma.
-Dehát csakfelvettem valamit a földről.- próbáltam kimagyarázni magam a kép ellenére, hiszen MÉG nem kértem meg a kezét.
Niall észrevette, hogy kicsit sokkos állapotba lettünk a hír hallatán, ezért úgy döntött elmennek.
-Mi megyünk is, nem zavarunk tovább.-majd egy huncut kis mosollyal nyugtázta a mondatát.
-Figyelj-kezdtem el újból egy beszélgetést- el tudnád hozni azt az újságot holnap, amiben benne vagyunk képpel? Nagyon meköszönnénk!
-Persze.-mondta gondolkodás nélkül NiNi.
-Köszi haver. -ütögettem meg a vállát, majd kissé kitessékeltem őket.- Na Liam, Niall, köszönjük a késői rossz híreket, de mostmár aludjatok egy jót.
Miután visszamentem a nappaliba Emmát már nem találtam ott. Gondoltam kiment a konyhába bekapni valamit,hoszen vannak olyan emberek akik az idegesséktől éhesek lesznek. De nem volt ott, ezért felmentem a szobába. Ott megtaláltam. Már bent feküdt az ágyában, a helyén. Bebújtam mellé, majd kérdeztem tőle valamit.
-Jól vagy kicsim?
-Megvagyok.-zárta le túl hamar a témát.
-Rendben. -hagytam rá-Szeretlek!
-Én is te majom!-fogta viccesre a beszélgetést. -Mennyi az idő?
-11 múlt, miért?- válaszoltam.
-Még nem vagyok álmos.-mondta ásítva. Méghogy nem álmos. Na mindegy. Akkor próbáálkozzunk, gondoltam.
-Én sem. Mit csináljunk akkor? -mosolyogtam rá, majd elkezdtem puszilgatni.
-Nem tudom. -Adta fel.
-Tipped sincs?-mosolyogtam rá olyan tipikus huncu mosollyal.
........
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése